A születési traumák okozta problémákat két nagy csoportba oszthatjuk:
A
fizikai erőhatások, amik a babát a születés közben érhetik: intenzív
nyomások, csavarodások, torziók és ezek következtében a szervekre,
erekre, idegekre és magára az agyra kifejtett nyomások, ütések.
A
sokk hatás, ami valószínűleg kevésbé észrevehető, látható,
kézzelfogható, viszont az esetek többségében ugyan úgy jelen van és
nagyon fontos kezelni!
A fizikai erőhatások
Gondoljuk
végig a születés folyamatát: a baba normál esetben tulajdonképpen
átpréselődik fejjel lefelé egy számára túl szűk csatornán. Ez a folyamat
általánosságban hosszú órákon át zajlik, akár 24 órán át.
Az
újszülött koponyája nem szilárd felépítésű, különben nem lenne képes
erre a folyamatra. Úgy kell elképzelni a fejét, mint egy vékony
hártyával borított lufit. Tulajdonképpen a koponyacsontjaik még
kifejletlen kis csontos szigetecskék, vékony hártyarendszerrel
összekötve, a koponyalap is formálható csontos, porcos összetételű.
Az
intenzív nyomás, ami ezt a finom összetételű koponyát érheti, órákon át
összenyomja a csontjait és torzult formában tartja azt. Ez normális és
elkerülhetetlen, viszont ha a koponyacsontok ebben a helyzetben
maradnak, vagy nem képesek teljesen visszaállni az eredeti helyzetükbe,
akkor ez megakadályozhatja a koponya normál formálódását, és ezáltal az
agy normál fejlődését is.
Szerencsére
a testünk rendelkezik a belső öngyógyító és önkorrigáló folyamatokkal,
amik segítik a születés után helyreállítani az összenyomott csontokat.
Természetesen ez a folyamat nagy mertekben eltérő egyénenként, és attól
függ, hogy milyen természetű volt a szülés.
A sokk hatás
Gondoljuk, csak végig mi felnőttek hogyan reagálunk sokk esetén:
a szívünk el kezd gyorsabban verni
a szív központ aktiválódik
a légzésünk felületesebbé, gyorsabbá válik
a rekeszizom összehúzódik, feszes állapotba kerül
az összes izmunk összerándul, megfeszül
az egész testünk összerándul, megfeszül
a gondolataink sem tiszták
a szimpatikus idegrendszerünk aktivizálódik és így tovább…
A
babák ugyan így reagálnak egy traumatikus születési élmény
következtében, a pociban eltöltött csodálatos hónapok után hirtelen
akkora sokk éri őket, hogy nyugtalanok, feszültek lesznek, a szimpatikus
idegrendszerük túlfeszített, a szív felpörög, bonyolult a légzés,
feszes a rekeszizom, izom összehúzódások, emésztési blokk jellemzi őket.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mit élhet át egy újszülött,
ha esetleg vákuummal, fogóval segítik a világra, vagy nem fordult be és
popsival lefelé van, császárral születik, vagy túl korán vágják el a
köldökzsinórt és így tovább.
A sokk következtében az
újszülött kólikás, refluxos lesz, rengeteget sír, kimerült és nyugtalan,
nem tud nyugodtan aludni. Nem csoda, hogy ezekből az újszülöttekből –
ha nincsenek időben megfelelően kezelve- kimerült, hiperaktív gyermekek
lesznek, akik nem tudnak koncentrálni és nyugton maradni.
Ha
a baba rendszere sokkba kerül nehezebb lesz számára az élet mindennapi
dolgaival megbírózni és ez egy egész életen át végig kísérheti.
A korai kezelés jelentősége:
A
fent leírtak alapján tehát létfontosságú, hogy az újszülötteket minél
hamarabb, vizsgáljuk és kezeljük a születést követően, hogy biztosak
lehessünk minden csont visszakerült a helyére és a sokk állapotából is
kikerült a baba. Így tud majd teljesen regenerálódni és teljes életet
élni. Mindez hozzájárulhat egy kiegyensúlyozott egészséges fejlődéshez.
Természetesen minden eltérés és sokk kezelhető a későbbiek során akár
felnőtt korban is, de minél tovább van a szervezetünkben egy sokk,
trauma annál mélyebbre ivódik, és annál nehezebb kioldani.
Az, hogy mennyi kezelésre
van szükség egy-egy probléma megoldásához az egyénenként eltérő.
Egyszerű esetekben akár egy kezelés is megoldhatja a problémát,
bonyolultabb esetekben viszont rendszeres kezelésre lehet szükség. Az
estek többségében a babák azonnal reagálnak az első kezelésre, de
előfordulhat, hogy csak egy pár kezelés után észlelhető a változás.
Ideális
esetben ajánlott lenne minden babát megvizsgálni kranioszakrálisan a
születés után. A cél az lenne, hogy kisimítsuk a kialakult eltéréseket,
aszimmetriákat, feszültségeket, hogy el tudjuk kerülni a komolyabb
problémák kialakulását, mint például: kólika, reflux, etetési problémák,
alvási problémák, kimerültség, hiperaktivitás, fül fertőzések, egyéb
fül problémák, asztma, ekcéma, szorulás, hasmenés, kancsalság, látási
problémák, fogászati állkapocs-ízületi problémák, fejfájás, tanulási
problémák, diszlexia, diszgráfia, viselkedési problémák stb.
Az Abident – a
holisztikus szemléletnek megfelelően – szívesen ajánlja a
kranioszakrális masszázst a fogászati kezeléskor a feszültségek
csökkentésére, fájdalomcsillapításra. Orosz Zsuzsanna kranioszakrális
terapeutával arról beszélgettünk, hogyan tudja ez a misztikusnak tűnő
gyógymód támogatni a fogorvosi kezeléseket.
A
kranioszakrális terápia hallatán sokan kuruzslókra, hókuszpókuszra
gondolnak. Az még furcsábbnak tűnhet, ha a terápiát a fogorvos ajánlja
kiegészítő kezelésként. Pedig a kranioszakrális kezelések jótékony
hatását ma már klinikai vizsgálatok bizonyítják.
“A fogorvosi kezeléstől
általában tartunk, félünk. A legtöbb esetben sajnos már csak akkor
jutunk el a fogászatra, amikor jelentős fájdalommal küzdünk. A
kranioszakrális terápia épp ezeket a félelmeket segít elengedni,
miközben a fájdalmat is képes csillapítani” – magyarázza Orosz
Zsuzsanna, aki a gyógymód csínját-bínját a világhírű Thomas
Attleeangliai központjában sajátította el. “Gyógytornászként és
óvónőként dolgoztam Angliában, mielőtt a kranioszakrális terápiával
megismerkedtem volna. Ezzel a csodás gyógymóddal második gyermekem
születése után találkoztam. Az epidurális érzéstelenítést követő
derékfájásomat és kislányom hasfájását hihetetlen gyengédséggel
szüntette meg mindössze két kezelés. Annyira lenyűgözött a módszer
finomsága és hatékonysága, hogy azonnal el is kezdtem a kranioszakrális
terapeuta képzést, és meg sem álltam, amíg el nem végeztem mind a hat
képzési szintet. Korábban is érdekeltek a holisztikus gyógymódok, és
szívesen segítettem másokon, így nem volt kétségem afelől, hogy ezzel a
gyógymóddal kell foglalkoznom. Ma a kezeltjeim között tudhatok újszülött
csecsemőt, terhes kismamát, gyermekeket, felnőtteket egyaránt. Bátran
mondhatom, hogy bármely korosztály kezelésére alkalmas terápia, melynek
igen széles a felhasználási köre.”
Mit jelent a kranioszakrális terápia?
Ahhoz,
hogy megértsük a terápia lényegét, menjünk vissza kicsit az időben. A
kranioszakrális terápia gyökerei az 1900-as évek elejére vezethetőek
vissza, amikor Dr William Sutherland oszteopata kutatásai során
felfedezte, hogy a testünkben lévő agyi-gerincvelői folyadéknak,
valamint a csontoknak, a szöveteknek és a sejteknek is ritmikus mozgása
van. Ez a mozgás egyébként legkönnyebben a babák kutacsánál észrevehető,
de az egész testünkön érzékelhető jelenség. A kranioszakrális elnevezés
a cranium (koponya) és a sacrum (keresztcsont) funkcionális egységére
utal. A rendszer az agyat és a gerincvelőt körülvevő és azt védő
kötőszöveti hártyából (dura mater) és az abban képződő és keringő
agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) áll. A testben minden ideg
kapcsolatban áll a dura materrel. A kranioszakrális ritmust, illetve az
agyi-gerincvelői folyadék szabad áramlását akadályozhatják a
mindennapokban szerzett ütések, sérülések, balesetek. Ugyanakkor a
minket érő sokk, érzelmi és lelki problémák, valamint a stressz is
kihatással vannak rá.
A
terapeuta tulajdonképpen gyengéd fogásokkal képes a
kranioszakrális ritmust érzékelni és megállapítani az erősségét. Ahol
gyengén, vagy egyáltalán nem érzékeli a ritmust, ott általában
valamilyen blokk található, és ezt képes oldani. Így segíti
visszaállítani a test vitalitását és így járul hozzá az öngyógyító
folyamatok megindulásához. “Az emberi koponya leginkább egy
összetömörített konténerhez hasonlít, felépítésében és funkcionálisan is
szoros összefüggésben lévő részek sokaságából áll. Bármely rész
működési zavara befolyásolhatja az egész rendszert. Ezért az integrált,
teljes testet figyelembe vévő fogászati kezelésnek fontos része kellene,
hogy legyen a kranioszakrális terápia is.”
Fájdalommentes blokkoldás
A
fogorvosi kezelések és a fogszabályzás mikroelmozdulásokat okozhatnak a
koponyánk csontjain. Ez nem meglepő, hiszen a szájpadlásunk csontjai
összekapcsolódnak a koponyánkban központi helyet elfoglaló és az
agyalapi mirigyet hordozó ékcsonttal. A fogorvosi kezelések során a
rágóízületben feszültségek keletkezhetnek. A kranioszakrális terápia
segítségével a lágyrészekben, kötőszövetben és fogágyban lévő, vagy a
csontok elmozdulásával járó blokkok fájdalommentesen feloldhatók, jó
esetben egy-két kezeléssel. A nehézfém terhelés kivezetésekor e módszer
kimutathatóan serkenti a termelődő liquor keringését, gyorsítva a káros
anyagok eltűnését az idegrendszerből.
Mit tapasztalunk a kezelés során?
“A fogászati kezelés előtt arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a kranioszakrális terápia segítségével a páciens könnyebben, oldottabb állapotban tudjon reagálni a fogorvos utasításaira. A beavatkozás után pedig a gyógyulás támogatásában lehet jelentős szerepe, emellett javíthatja az állkapocsizületi problémákat, de a fogszabályozással járó kellemetlenségeket, fájdalmat is enyhítheti. A fogászati kezelések egy részét érdemes lenne összekötni a kranioszakrális terápiával, mivel képes helyreállítani a koponyában kialakult feszültségeket.” – mondja Orosz Zsuzsanna. “Aki egy egyszerű fejmasszázsra gondol csupán, az nagyot téved. A terapeuta – a fogorvosi kezelési terv ismeretében és egy hosszabb anamnézis felvétele után – dönt arról, hogyan tud segíteni a páciensen. A fogászati beavatkozás előtt általában egy ráhangoló kezelést kap a páciens, majd az állapotától függően két-három további kezelésre lehet szükség.”- magyarázza Orosz Zsuzsanna. “Ha valaki még sosem járt ilyen kezelésen, bíztatásul elárulhatjuk, hogy semmilyen előkészületet nem igényel a terápia, a páciens teljes öltözékben, relaxáló környezetben, kényelmesen fekve kapja meg kezelését, amely történhet a fejen, a szájüregben, a gerinc mentén, farokcsont tájékán, vagy a test bármely részén – a beteg igényeinek megfelelően. A kezelés finom fogásokat foglal magába, apró mozdulatokkal dolgozunk, meleget vagy hideget érezhetnek a pácienseink.” – teszi hozzá Orosz Zsuzsanna.
